Tudom, nincs ilyen szó…, de mégis van.
Az egyik barátom találta ki, amikor a képeim nézegette.
És rájöttem, hogy igaza van.
Van a fotós és van a festő.
Mindkettő művész, alkot, ábrázol, meglát, reagál, felfedez, kibontakozik, érez, komponál, létrehoz. Létrehoz valamit, amivel ad önmagából az embereknek, egy szeletet, abból, amit akkor érez, amikor megszületik a mű.
Fényképeim apró pillanatok, szépségek, örömök, felfedezések…ezeket ábrázolom utána úgy, hogy kimondják helyettem az érzéseim, a gondolataim, a pillanatnyi lelkem…
Igen, ez vagyok én, igen, ezt érzem, igen, azt szeretném, ha Te is azt éreznéd.
Ezek a fotófestményeim.
És mihez kellenek a fotófestmények?
Ahhoz, hogy kitartó munkám, lelkesedésem és segítőim segítségével ezeket a közvetített érzéseket, gondolatokat, azt a lelki világot a mozgóképeim is tükrözzék.
Olyan hatású filmek komponálása a célom, mint a fotófestményeimé..szeretném, ha a filmjeim mindenki számára olyan értéket adnának, amiben hiszek, bízok és élek.
L.J.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: